Szabályalkotók, nem pedig szabálykövetők

Az iráni háború próbára teszi a BRICS-csúcstalálkozót Újdelhiben. Az államok szövetsége eltérő érdekei ellenére is egységet mutat.

A BRICS alátámasztja azt az igényét, hogy a globális Délről kiindulva alakítsa ki a világszintű szabályokat
A BRICS alátámasztja azt az igényét, hogy a globális Délről kiindulva alakítsa ki a világszintű szabályokat

Valójában az iráni háborúnak megvolt a lehetősége, hogy tönkre tegye a BRICS-csúcstalálkozót Újdelhiben. Teherán, az egyik háborúzó fél, ezen a hétvégén maga is a tárgyalóasztalnál ült. Ugyanakkor a szövetséghez tartozik Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, két olyan öböl-menti monarchia, amelyek szorosan együttműködnek az USA-val, és az amerikai katonai jelenlét miatt az iráni megtorló támadások célpontjává váltak. Még a BRICS-külügyminiszterek májusi találkozóján sem született közös nyilatkozat a nézeteltérések miatt.

Ezért figyelemre méltó, hogy a hétvégén az állam- és kormányfők megegyeztek egy 140 pontból álló közös nyilatkozatban. Az Irán elleni háborúval kapcsolatban azonban a nyilatkozat feltűnően óvatos marad. A részt vevő államokat nem nevezik meg, a BRICS csupán általánosságban a lehető legnagyobb visszafogottságra, a párbeszédre és a diplomáciára szólít fel. Mindazonáltal éppen Szaúd-Arábia beleegyezése figyelemre méltó. A francia közgazdász és Ázsia-szakértő, Jean-Joseph Boillot szombaton a Franceinfo-nak nyilatkozva ezt úgy értelmezte, hogy a régióban kialakult konfrontációért „egyértelműen a nyugati tábor, és különösen az Egyesült Államok” viseli a felelősséget.

Palesztina ügyében a közös nevező különösen messzire nyúlik. Nem utolsósorban Brazília már régóta szorgalmazza a BRICS-en belül egy egyértelmű álláspont kialakítását Gázával kapcsolatban. Az országcsoport elutasítja a palesztinok bármilyen elüldözését, támogatja egy palesztin állam létrehozását az 1967-es határok között, Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal, és követeli az Izrael által végrehajtott illegális megszállás befejezését.

Ezenkívül a BRICS-országok kifejezetten ellenzik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által nem elfogadott egyoldalú kényszerintézkedéseket és másodlagos szankciókat. Oroszország és Irán számára a kérdés különösen sürgető: Washington kihasználhatja központi pozícióját a nemzetközi pénzügyi rendszerben, hogy nemcsak a két államot magát, hanem harmadik országokban működő vállalatokat és bankokat is nyomás alá helyezzen.

A gyakran emlegetett nagy szakítás a dollárrendszerrel azonban Újdelhiben alig volt észrevehető. Nem született döntés sem a BRICS-országok közös valutájáról, sem a SWIFT közvetlen helyettesítéséről. Ehelyett a nemzeti fizetési rendszereket szorosabban össze kell kapcsolni, és az ügyleteket gyakrabban kell a nemzeti valutákban bonyolítani. Oroszország és Irán eközben a nyugati ellenőrzés alatt álló pénzügyi csatornák lehető leggyorsabb alternatíváira törekszik. Kína inkább egy hosszabb távú átalakításra támaszkodik. India viszont kifejezetten elutasítja a közös BRICS-valutát, de támogatja a nemzeti valutákban történő kereskedelmet és a nemzeti fizetési rendszerek összekapcsolását.

Szimbolikus gesztusként Oroszország, India és Kína elnökei (balról jobbra) szombaton három fát ültettek
Szimbolikus gesztusként Oroszország, India és Kína elnökei (balról jobbra) szombaton három fát ültettek

Ezek a nézeteltérések a BRICS jövőbeli szerepéről szóló alapvető vitát tükrözik. Kína és Oroszország a szövetséget a nyugati dominanciájú rend ellensúlyaként kívánja erőteljesebben kiépíteni. Új-Delhi viszont ugyan egy többpólusú világot szeretne, de nem egy kínai vezetésű ellenrendet. Narendra Modi miniszterelnök a csúcstalálkozón azt szorgalmazta, hogy a globális Délnek a „szabályok követőjéből” „szabályalkotóvá” kell válnia. Ezen elképzelés szerint az IMF-et, a Világbankot és a WTO-t nem kell megszüntetni, hanem a fejlődő és feltörekvő országok javára meg kell reformálni őket.

A meglévő intézmények reformjának kísérletével párhuzamosan a BRICS saját struktúráit is kiépíti. Az Újdelhiben jóváhagyott „2030-as BRICS gazdasági partnerségi stratégia” célja a kereskedelem, a beruházások, a digitalizáció, a technológia és a pénzügyi kérdések terén való együttműködés elmélyítése. Kína államfője, Hszi Csin-ping vasárnap további kezdeményezéseket jelentett be a mesterséges intelligenciával, a különleges gazdasági övezetekkel és a szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatban. Ehhez jön még az Új Fejlesztési Bank és az új, határokon átnyúló fizetési mechanizmusok.

Az, hogy a BRICS-országok a jövőben mennyire tudnak egységesen fellépni politikai téren, jelentősen függ Kína és India közötti viszonytól. Hszi hét év után először látogatott újra Indiába. A két ország évekig tartó súlyos feszültségek után a kapcsolatok normalizálására törekszik, de a határkonfliktusok és a gazdasági verseny továbbra is fennáll. Orosz források szerint Hszi és Modi egyúttal felajánlották közvetítői segítségüket az ukrajnai háborúban – ami jelzi azt a törekvést, hogy külpolitikájukban nagyobb mértékben függetlenedjenek a nyugati közvetítési formátumoktól.

A Nyugattal szembeni ellenálláshoz szükséges gazdasági súly már régóta megvan: vásárlóerő-paritás alapján a világ gazdasági teljesítményének mintegy 40 százaléka a BRICS-országokra jut, míg a G7-re már csak körülbelül 28 százalék.

Írta: Raphaël Schmeller

Forrás: JungeWelt